A magyar transzferár szabályozás úgy rendelkezik, hogy a belföldi és külföldi ügyletre egyaránt, értékhatártól függetlenül el kell készíteni a transzferár nyilvántartást. A hazai transzferár törvények ugyanakkor tesznek egy könnyítést, mely szerint az adózónak bizonyos esetekben lehetősége van egyszerűsített transzferár nyilvántartás elkészítésére.

Mivel a 22/2009 PM rendelet az egyszerüsített nyilvántartás elkészítéséről elég szűkszavúan ír, ezért a kapcsolt vállalkozások sokszor nehézségekbe ütköznek az értelmezésekor. A transzferár rendeletben az alábbiak szerepelnek:

“6. § (1) Az adózó e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettségét a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú nyilvántartás elkészítésével teljesítheti, ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke (általános forgalmi adó nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban. Az értékhatár megállapításánál – az összevonás tényétől függetlenül – az e rendelet szerint összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:

a) az ellenőrzött ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozás nevét (elnevezését) és székhelyét, valamint adószámát vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) és a cégjegyzékét (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság)
megnevezését és székhelyét;

b) a szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját és a szerződés időbeli hatályát;

c) a szokásos piaci árat;

d) az elkészítés és a módosítás időpontját.”

Ezek alapján minden olyan kapcsolt vállalati tranzakcióra lehet egyszerüsített nyilvántartást készíteni, ahol a szerződés nettó ára nem haladja meg az 50 millió forintot. Fontos, hogy amennyiben a vállalkozás rendelkezik két olyan tranzakcióval amelyek összevonhatóak (függetlenül attól a ténytől hogy ténylegesen összevonásra kerültek-e vagy sem) és így együttesen meghaladják a nettó 50 millió forintot, egyszerüsített nyilvántartás készítésére nincs mód. Külön kiemelendő, hogy az 50 millió forintos összérték akkor érvényes, ha a tranzakció szokásos piaci ár értékű, melynek bizonyítása szükséges lehet egy esetleges adóhatósági vizsgálat során.

A 22/2009 PM rendelet egyébként változást hozott, az egyszerűsített transzferár nyilvántartás elkészítésében, mely szerint a 18/2003 PM rendelet folyamatos szolgáltatásra nem tette lehetővé egyszerűsített transzferár nyilvántartás készítését. Ez annyiban változott, hogy erre mostantól lehetőség van, de az 50 millió forintos értékhatár évről-évre kumuláltan vizsgálandó, vagyis, ha egy adott vállalkozás egy kapcsolt félnek például könyvelési szolgáltatást nyújt 2010-ben, ami nem éri el a nettó 50 millió forintot, de 2011-ben már igen, úgy 2010-re az adózónak lehetősége van egyszerűsített nyilvántartást készítenie, azonban 2011-re már normál nyilvántartást kell összeállítania.

A fenti adatokat tartalmazó egyszerűsített transzferár nyilvántartás terjedelemben rövid, maximum egy oldalas, és formailag kötetlen, vagyis akár táblázatos formában is tartalmazhatja a szükséges adatokat.

A fenti könnyítés ellenére, az a vállalkozás amely egyszerüsített nyilvántartást készít még nem érezheti biztonságban magát, hiszen az egyszerüsített nyilvántartás által lefedett kapcsolt vállalati tranzakciók szokásos piaci jellegét az adóhatóság ugyanúgy megkérdőjelezheti, és ilyenkor is az adózót terheli, hogy az adóhatóság állításait megcáfolja és a tranzakció szokásos piaci jellegét alátámassza.

Amennyiben az adózó tévesen egyszerűsített transzferár nyilvántartást készített, de erre a fentiek alapján nem lett volna lehetősége, úgy a jelenlegi hazai transzferár szabályozás alapján a transzferár nyilvántartás hiányosnak tekinthető, és 2 millió forintos mulasztási bírsággal sújtható.

Amennyiben szeretnének megtekinteni egyszerűsített transzferár nyilvántartás mintánkat, úgy kérjük kattintsanak az alábbi hivatkozásra:

Egyszerűsített transzferár nyilvántartás minta