A kapcsolt vállalkozások transzferár nyilvántartás készítési kötelezettsége egyre inkább ismert a kötelezett vállalkozások körében.

Kapcsolt vállalkozásnak minősülő cégek

A kapcsolt vállalat fogalmát a Társasági és Osztalék Adóról szóló 1996. LXXXI. törvény (“Tao. törvény”) 4.§ 23. pontja definiálja mely szerint kapcsolt viszonyban lévőnek minősülnek a következő vállalkozások:

• melyek között közvetve vagy közvetlenül többségi irányítást biztosító befolyás áll fenn;
• melyek közül az egyik képes a másik vezető tisztségviselői, illetve felügyelő bizottsági tagjai többségének kinevezésére, illetve visszahívására;
• melyekben ugyanazon harmadik vállalkozás közvetve vagy közvetlenül többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik.

A fenti felsorolás 2010. január 1.-vel további két ponttal bővült, melynek értelmében kapcsolt vállalati viszonyt jelentenek a következők is:

• a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval a fent említett pontokban meghatározott viszonyban áll; illetve
• az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval a fent említett pontokban meghatározott viszonyban áll.

Az önkormányzati cégekre vonatkozó szabályok

Az érintett vállalkozás adott üzleti évére minden olyan kapcsolt vállalati tranzakciót dokumentálni kell, melyre teljesítés történt.

A vállalkozásoknak van egy speciális csoportja, az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő cégek, melyeket szintén terhel a transzferár nyilvántartási kötelezettség, jóllehet ennek látszólag ellentmond a Tao., kimondja, hogy a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságnak, és annak az adózónak, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással, nem kell transzferár dokumentációt készítenie. Ez a látszólagos ellentmondás azonban nem létezik, mivel az önkormányzat jogi személy, így az összes olyan vállalkozás mely egy adott önkormányzat többségi tulajdonában van, kapcsoltnak minősül, és transzferár nyilvántartási kötelezettség terheli a kapcsolt vállalati tranzakciók vonatkozásában. Jóllehet a kis- és középvállalkozások szintén mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól, azonban ez az önkormányzati tulajdonú cégek esetében nem alkalmazható, hiszen KKV státusszal csak a 25%-tól kissebb önkormányzati tulajdonnal rendelkező vállalkozások rendelkezhetnek a feltételek teljesítése esetében, így ez szintén nem adhat felmentést.

Az egyetlen könnyítés az önkormányzat többségi tulajdonában lévő társaságok egymás közötti ügyletei esetén, hogy itt is érvényes a 22/2009 PM rendelet (4)-e, mely szerint nem terheli a rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdei ügylet, továbbá meghatározott összegben rögzített hatósági ár vagy jogszabályban meghatározott más ár alkalmazása esetében. Ez alapján az ilyen kapcsolt vállalati ügyletek itt is mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól.

A transzferárakkal kapcsolatos kockázatok

Amennyiben az adózó elmulasztja időben elkészíteni a transzferár nyilvántartását, 2 millió forint mulasztási bírsággal sújtható. További kockázat, hogy ha az adóhatóság a vizsgálat során megállapítja, hogy az adózó az év során a kapcsolt vállalkozásaival kötött ügyleteit nem a szokásos piaci ár elvével összhangban kötötte, akkor a társasági adóalap módosítására kerülhet sor. A felmerülő adóhiány összegét pedig 50%-os adóbírság, valamint a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi pótlék terheli.